Folytatódik a nagy szilvás süti tesztem, ezúttal egy gyöngyszemmel. Ez a recept az átlagosnál is sokkal jobban sikerült. Féltem tőle, hogy milyen lesz, pláne mert Kriszta barátnőméknek sütöttem, de mivel kérték a receptet, ezért olyan rossz nem lehet. :) Mégis a páromtól kaptam a legnagyobb bókot: utálja a piacot, de ma kérte, hogy menjünk ki és vegyünk szilvát, mert ezt a sütit meg kell ma sütnöm újra- csak ma kétszer annyit mint tegnap.
Az ötletet az előző mandulás süti adta, illetve a Mindmegette. (Jut eszembe: még van egy c betűs süti, amit még soha nem készítettem, ez a cobbler. Lehet, hogy az lesz a következő!?!) Gondoltam miért ne használjam újra ezt a fajta "lisztet", ha már egyszer ennyire bevált?
Szilvás crumble, a morzsasüti
125 gramm mandula liszt
125 gramm vaj
60 gramm nyírfacukor + 1 tk
500 gramm szilva
1 tk fahéj
Kimagoztam a szilvát, félbe vágtam és egy piteforma alját beterítettem vele alaposan. Ez azt jelenti, hogy nem csak egymás mellé tettem, hanem egymásra is kerültek szilvaszemek. Megszórtam egy teáskanál nyírfacukorral és ugyan ennyi fahéjjal.
Az én formám 23 centi átmérőjű, arra a fél kiló szilva tökéletesen elegendő volt.
Elmorzsoljuk a mandulalisztet a vajjal, majd hozzáadjuk a nyírfacukrot is és azzal is elkeverjük. Gyorsan kell vele dolgozni, hogy a vaj ne olvadjon fel lehetőleg. Nekem ez ezúttal nem sikerült, úgyhogy miután összeállt a tészta visszaraktam a hűtőbe, hogy nagyjából megszilárduljon, majd rátépkedtem a szilva tetejére. Pár órára visszatettem a hűtőbe, mert a vendégeket csak estére vártuk. Amikor nekikezdtünk a vacsinak bedobtam az előmelegített sütőben, és 180 fokon addig sütöttem, amíg meg nem pirult a teteje. Mivel eléggé elbambultam, ezért egyáltalán nem emlékszem, hogy meddig sült. Talán fél óra lehetett.
Akkor kóstoltuk meg, amikor már langyosra hűlt. Vanília fagyival nagyon jól passzol! :)
Jó étvágyat hozzá!
