Jön hétvégén a jó idő és a napsütés. Állítólag utoljára a nyáron?! Én azért reménykedem benne, hogy a meteorológusok (megint) mellé számoltak és gyönyörű augusztusunk lesz. Már csak azért is remélem, mert sem a szőlőnek, sem az egyéb gyümölcsfáknak nem tesz jót a sok csapadék ebben a hónapban. Úgy tudom mind a termés minőségét, mind a mennyiségét befolyásolja negatív irányba.
Azért a biztonság kedvéért én megragadom az alkalmat és készítek egy jó adag kovászos uborkát a hétvégén. Két félét szoktam készíteni, attól függően, hogy éppen kinek akarok a kedvében járni. Az én kedvencem gluténmentes kenyérrel készül. Ezt nevezném a hagyományos módszernek. A párom kedvence a sváb módszerrel készült kovászos uborka. Ez egy picit savanykásabb, az uborka valamiért sokkal tovább marad ropogós, és a leve is sokkal tisztább, finomabb. Összességében sokkal tovább eltartható, ajánlom ezt is kipróbálásra mindenkinek.
Kovászos uborka- a sváb módszer
Kb. 1 kg uborka
4 szem közepes méretű régi krumpli
2 csomag kapor
víz
literenként 1 ek só
Első lépésként felforralok annyi vizet, amennyi várhatóan kelleni fog. A képen látható mennyiséghez elegendő egy liter víz, ezt félrerakom hülni és dobok bele egy evőkanál sót.
Az üveget nagyon alaposan elmosom. A legaljára jön az első csokor kapor, szép karikára hajtogatva. A kaporra jön egy sor megpucolt, felkarikázott krumpli, majd a bevagdosott uborka. Az uborka előkészítése nagyon fontos. Rengeteg váltás vízben mosom, körömkefével lesikálom, egyszóval nagyon alaposan tisztítom meg. Levágom a tetejét és az alját is, majd mindkét oldalról bevágom egymásra merőlegesen. De vigyázat, nem szabad teljesen átvágni az uborkát, mert akkor szétesik, a végétől kb egy centivel meg kell állni.
Az uborkára jön egy újabb réteg krumpli, majd egy újabb csokor kapor. Ha langyosra hűlt a víz, akkor felöntöm vele úgy, hogy a kaprot is ellepje, majd egy kistányérral lefedem. Ezek után már csak ki kell rakni a napra és várakozni. És persze imádkozni, hogy valóban süssön a nap. Három- négy nap alatt készül el.
Jó étvágyat hozzá!